0.) A Szózat szövege (emlékeztetőül) elérhető itt

1.) Történelmi háttér, keletkezés

• Szózat keletkezése: 1836
• '30-as évek közepe - reformtörekvések mélypontja, Kossuth börtönbe zárása, feszült hangulat a Habsburgok és a magyarok közt
• feszült közhangulat idején felhívás a magyar néphez, felszólítás a hazaszeretetre

2.) Beszédhelyzet

• szózat, szónoklat a néphez és egy emberfeletti személyhez/hatalomhoz (Isten, Sors, Végzet stb.)
• retorikai elveknek megfelelő, szónoki beszédre emlékeztető felépítés → klasszicista vonás
  • keretes szerkezet (1-2. és 13-14. versszakok gondolatai ism.)
  • megszólítás, kommunikációs funkció: felhívás
  • érvsorozat a haza nagysága és a hazaszeretet és -hűség mellett
  • érvek által meggyőzés, újbóli, erőteljesebb ("Légy híve...") felszólítás a hűségre

3.) Szerkezet

• 14 db 4 soros vsz., 56 sor
• keretes szerk.: első kettő és utolsó kettő vsz. nem szó szerint, de ismétlődik: nem tökéletes szimmetria, de így fokozódik a dinamizmus, a felszólítás erőssége, a hit
• idősíkok
  • 3-4-5. vsz. a nemzeti múlt képei: honfoglalás, történelmi hősök, harcok, szabadságharcok
    • Vörösmarty a Sorsot, a Végzetet említi, nem pedig Istent kérleli → a Sors szeszélyes és kiszámíthatatlan, bűneinktől függetlenül áld vagy ver
    • a Sorssal szembenálló hősies küzdelmek
    • archaikus szóhsználat, sítlus
  • 6-7. vsz. jelen
    • sok szenvedés, harc után élő nemzet ("Megfogyva bár, de törve nem, / Él nemzet e hazán")
    • 27-28. sor: szentencia ("›› Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált! ‹‹" - a versben is idézőjelben, kiemelkedik a versből ránézésre is) - magába sűríti, előre és hátra kisugározza a vers egész mondanivalóját: élet vagy halál jön (dilemma)
  • 8-9. vsz.: múlt és jelen
    • múlt erőfeszítései ( "... annyi hű kebel/Szakadt meg a honért."); jelen erőfeszítései ( "... ész, erő, / És oly szent akarat / Hiába sorvadozzanak")
    • felgyorsult, szevedélyes tiltakozás: Vörösmarty a múltbeli és jelenbeli küzdelmek hiábavalóságától retteg
    • "Az nem lehet" - szinte érv nélküli tiltakozás, kétségbeesett hang (esetleg: ellentétes érvnek tekinthetjük)
  • 10. vsz.: pozitív jövő
    • jobb kor víziója
    • "Még jőni kell, még jőni fog" → érv, indok nélkül → tehát: ha a Sors úgy adja
    • esetleges vallásos motívum: "buzgó imádság"
  • 11-12. vsz.: negatív jövő
    • nemzethalál víziója
    • "Vagy jőni fog, ha jőni kell" → érv, indok nélkül → tehát: ha a Sors úgy adja
    • teljes pusztulás; kozmikus (az emberi mértékeket meghaladó) kép: "Hol a temetkezés fölött / Egy ország vérben áll.";" S a sírt, hogy nemzet sűlyed el / Népek veszik körűl"
    • a teljes világ, minden nép fájdalma a magyarok bukása fölött: "S az ember millióinak /Szemében gyászköny űl."
    • a nemzethalál látomása: romantikus kép (kozmikusság, sorsszerűség)
  • 13-14. vsz.: újból elhangzik a felszólítás, erőteljesebben (előre került az ige): "Légy híve rendületlenűl / Hazádnak, ó magyar" ----- "Hazádnak rendületlenűl / Légy híve, ó magyar"
• a vers (kissé eltolt) határvonala a 27-28. sor, ami megfogalmazza a dilemmát: élni vagy meghalni ("Egy ezredévi szenvedés / Kér éltet vagy halált!")
• nem tökéletes szimmetria: feszültségkeltés → romantikus vonás
• a 27-28. sor előtt az múlt, a küzdelmek tárulnak elénk, amelyek után még él a nemzet; utána a jövő kétféle lehetőségét látjuk: élet (ennyi erőfeszítés már ok lehet az életre) vagy halál (hiszen a Sors: áld vagy ver, így lehet, hogy a halál jön)

4.) Műfaj, verselés, rímelés

• műfaj: óda (lírai műfaj): Az óda emelkedett hangú, magasztos tárgyú, rendszerint bonyolult ritmikájú és felépítésű (ált. a klasszikus retorika elveire támaszkodva), terjedelmesebb költemény, melyben az érzelmi hatásra való törekvés, a gondolati-intellektuális közlés szándéka és az egyetemes érvényű felismerés igénye egyszerre van jelen. Jellemző a közösségi vetület (itt: egy nemzet élete vagy halála) és a transzcendens elem, azaz egy földöntúli személy, világ megszólítása, jelenléte a versben (általában Isten vagy vmilyen istenség). A Szózatban ezt a "nagyvilág" kozmikus felnagyítása adja.

• verselés: Skót népballadák versformája (bonyolult → feszültségkeltés). Vörösmarty nyomán a helytállás versformájává vált a lírai köztudatban.
• időmértékes verselés, jambikus (rövid-hosszú ritmusú versláb)
• rímelés: félrím (xaxa)

5.) A Himnusz (1823) és a Szózat összehasonlítása (a Himnusz és a Szózat szövege elérhető itt)

	Himnusz	Szózat
megszólító - megszólított	magyar nép+költő - Isten	költő - magyar ember +"nagyvilág"
műfaj	(címben) himnusz: istenséghez/Istenhez fohász	(címben) óda: szózat-szónoklat → meggyőzni próbál
téma	nemzeti múlt, reménytelen jelen → áldás és szánalom kérése Istentől; a nemzet jövőjéért könyörög	hazafiasság, hűség, a múlt, a jelen és a jövő többoldalú vázolása (a nemzet szemszögéből)
nyelvezet	archaikus (elsújtád, plántálás), patetikus (=emelkedett) nehezebb	archaikus (majdan, küzdtenek), patetikus könnyebb
szerkezet	módosult keretes (= kis varició) keretes (ABA) időben lineáris: dicső múlt→ bűnök→bűnhődés: ellenségek, csaták →siralmas jelen	módosult keretes keretes (ABA) + szónoki beszéd sz. időben csapongó: harcos, dicső múlt → forradalmi jelen → múlt és jelen erőfeszítései → többesélyes jövő: élet vagy halál
stílusirányzat, vonások	romantikus: ellentétek, drámaiság, apokaliptikus képek, nemzeti múlt mint téma klasszicista: műfaj, lineáris felépítés, idő- és értékszembesítés (ld. lejjebb)	romantikus: ellentétesség, feszültségkeltés, csapongó felépítés, nemzeti múlt mint téma, kozmikus képek a pusztulásról klasszicista: műfaj, szónoki beszéd szerk. - felhívás,
metaforikusság	több metafora, alakzatok pl. metafora: villám: büntetés metafora: kard: ellenség apokaliptikus képek: vérözön, lángtenger ellentét: vár - kőhalom; kedv+öröm - halálhörgés, siralom→ dicsőség (múlt) - pusztulás (jelen)	kevés metafora, inkább alakzat (főleg ellentétek) pl. ellentét: bölcső - sír: születés és halál ellentét: jobb kor - nagyszerű halál ellentét: "Megfogyva bár, de törve nem" ellentét: "Kér éltet vagy halált" kozmikus képek: nemzetnyi sír, temetkezés,
idő és értékek viszonya	idő- és értékszembesítő vers: az idő múlásával az értékek is romlanak	nincs különösebb összefüggés
versforma, verselés, rímelés	5 és 8 szótagos sorok váltakozása ütemhangsúlyos + kissé trochaikus (hosszú-rövid versláb) keresztrím	5 és 8 szótagos sorok váltakozása időmértékes - jambikus (rövid-hosszú) félrím (skót népballadák formája)
jövőkép	halálvízió, rabság, halálhörgés, siralom → egyetlen, negatív lehetőség	bizonytalan: jobb kor vagy halál
a vers lényege, a dolgok mozgatórugója	Isten változtat a bűneink szerint: bűnök miatt veszedelmet kaptunk jelenben is szenvedés jövőbeli szenvedés is Istentől függ → áldáskérés Istentől	elsődleges: a haza, a védelme, az összefogás szeszélyes Sors van az ember változtat → felhívás az emberekhez

Források:

Óda - Kulturális Enciklopédia. Műfaji lexikon/Líra/Lírai műfajcsoportok. http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Oda.htm
László Zoltán: Vörösmarty Miháy (1800-1855). Literatura.hu - a legnagyobb magyar kulturális portál. Irodalom/Romantika/Vörösmarty Mihály. http://www.literatura.hu/irok/romantik/vorosmarty.htm
A Szózat részletes elemzése - Érettségi.com. 2010. 05. 27. http://erettsegi.com/irodalom/a-szozat-reszletes-elemzese/
Varga Zsuzsanna: A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése. Irodalom-birodalom - Csicsida naplója. 2010. 01. 15. http://csicsada.freeblog.hu/archives/2010/01/15/Varga_Zsuzsanna_A_Himnusz_es_a_Szozat_osszehasonlito_elemzese/
Jilly: A Himnusz és a Szózat összehasonlító elemzése. Házidogák és tételek. http://hazidoga.atw.hu/himnusz.html

A Szózat szövege innen: Sulinet Digitális Tudásbázis. Műveltségi területek/Anyanyelv és irodalom/Magyar nyelv és irodalom/3.o olvasás-irodalom/Műköltészet/Vers/Történelmi/Vörösmarty Mihály: Szózat/A Szózat szövege. http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=4d034f8d-2932-46c2-9488-b1f52c196f41&cid=d0127278-861a-4ae3-a5fa-99143e291bf5